A betakarítás

2008.11.06. 03:03

 

"az olvasás és a béke olyan, mint fogatlan gereblyével takarítani a kertet..." (Kónuszok eredménye: töredék, Kr. e. 312 Görögország, ismeretlen matematikus)

"a koplaló pap mezitláb koldul, de attól még simogat a kezed, mosolyog a szájad, ragyog a szemed és bennem szárnyát szegetten veszteg marad a fájdalom....."     (Ábel 2/64)

Festett háttér 4!                  (....)                    

"Az volt a baj, hogy nem láttam régen embert. Az volt, hogy..."

(piheg, halkan beszél, kapkodja a levegőt, istenem, mi történhetett ezzel a mókussal?)

"...kihagyok itt.."

(krákog, asszem röhögni akart, mi a csuda vicces? a fejére mutat)

"...már ez van, nem vagyok egyedül, érted ugyi?"

 

Fejezze be, hagyja abba! Ha beleőszülök, mert hallgatnom kell a szövegét a napon, én megfojtom, mért nem hagyja abba?....jól van, csendesedj. Ide figyeljen, mondom neki, hagyjuk most a fejét, értem, nem láttot jó ideje senkit. Mégis mióta? Meg tudja mondani? jó, látom nem megy, ne erőltessük. Nézze, én kapaszkodok. Sziklamászó ember vagyok, városi. Fel tudna állni, ha segítek? Ide támasztom a buckának, ide meg a biciklimet, és aztán elmegyek, hozom a terepjárót. Beviszem a legközelebbi...Mit mond? Halkan mormolja: "Milyen verda?" Az új Pathfinder. Megnyugszik. Csípőre tett kézzel bambulok rá, szétnézek, meg vagyok babonázva alighanem. A meleg leírhatatlan, pedig nincs még delelőn a nap. Az egész helyzet az, leírhatatlan, és most mehetek 8 mérföldet vissza, addig ez a szerencsétlen....észbekapok. Hát persze, a protein koktélom! Leoldom a műanyag palackot a vázról és kicsavarom a dugót, a két kezébe adom, fogja meg rendesen, de a keze sebes. Igyon, nekem menni kell. Jó, hogy korán megláttam, egyenesen magához jöttem, mert megláttam a tüzet. (Még szép! Van esze a mókusnak. Látom.) Ne aggódjon, visszaviszem. Tudja mit? Az is jó volt, hogy fehér lepedőben feküdt ide. Kifeküdni a turista útra, fehér lepedőben. Igen uram, ez mentette meg. Higgye el. (Nem vagyok egészen biztos abban, hogy a korai biciklis túra ötlete véletlen, és nem több.)

Látom szuszog, a lepedő nehéz drapéria, szépia a Mexikói Öböltől 82 mérföldre, a sivatag és a hegyvidék találkozásánál. A Sierra Leone és a Wachu Satosh, ahogy a bennszülöttek nevezték, a Hármas Ház között terült el ez a kopár hézag, vékonyka földsáv, ahonnan nincs menekvés, ahol Chingamon szelleme homályossá teszi a látást, megbénítja az akaratot. Bölények csontjai mindenfelé, amerre szem ellát lehullott állatok tetemei, hullák, barmok. És ennek még nincs vége, ez csak most kezd igazán veszélyessé válni, meglátom, mit válaszolnak azok a kormánypárti politikusok, akik azt állłították, megfékezik a vetést. És most minden anya letett sokszáz tojást. Ezekből két hét múlva előbújnak a fiatalok. Az első Földön Születettek. És akkor már késő lesz, ha megkezdődik a Betakarítás.

 

 

 

 

 

 

 

Veszprém 2008 - foto: Supra

"Annak idején ide jártak őrölni. A malom falára rá van írva, lássa? Itt a családok nevei. Ezek az iniciálék: C. O., itt P. B., lássa? Ez meg a zsákok száma, hogy ki, mennyit őröltetett, né. 12 zsák, 58, na, ezeknek vót bőven, 4 zsák. Lássa? Ilyen is vót! Hogy négy zsák."

Mutatja a kezét. Négy ujja van. Asztalos.

 

 

Szerző: Jen Chi

1 komment

Címkék: foto irodalom szabad

A bejegyzés trackback címe:

https://jenchi.blog.hu/api/trackback/id/tr91753275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.